Az opciókereskedés kockázatos. De melyek ezek a kockázati tényezők? Mely opciós stratégiák rizikósak és melyek nem? Tényleg elveszíthetjük az összes befektetett tőkénket opciókereskedéssel? Alább ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Mik az opciókereskedés kockázatai?

Valójában mit is jelent a kockázat a részvénypiacon? A kockázat a teljes befektetett tőkénk elvesztésének valószínűsége. Egyszerűen megfogalmazva ez azt jelent, hogy mennyi az esélye (valószínűsége), hogy elveszítjük pénzünket. Az opciókkal való kereskedés kockázatosnak minősül, hisz a tőkeáttételes jellege miatt rizikósabb, mint részvénybe fektetni. Számos opciós stratégia helytelen alkalmazása könnyen veszteséghez vezethet.

Az opciókereskedés kockázatának hivatalos leírása

Az opciókereskedés kockázatának megismerését kezdjük a CBOE (Chicago Board of Exchange) által szerkesztett The Characteristics and Risk of Standardized Options című dokumentumával. Az írás X. fejezete (Chapter X.) foglalkozik kifejezetten a témával. A fejezetben az opció vásárlói, az opció vevői (kiírói) szerint osztályozza a kockázatokat, illetve kitér az egyéb kockázati faktorokra is. Az alábbiakban a részvénypiaci opciók kockázatát vizsgáljuk.

Az opciókereskedés kockázatai az opció vásárlójára nézve

1. Opcióba fektetett pénz igen rövid idő alatt elveszhet, a vett opció prémiuma közel 0 lehet. Lássunk erre egy példát: Van három befektető, nevezzük őket A, B és C befektetőnek. Mindhárom befektetőnek van 5000$ és azt remélik, hogy az XYZ részvény árfolyam emelkedni fog, melyet jelenleg 50$-on jegyeznek. Az A befektető 100 darab XYZ részvénybe fekteti 5000$-os tőkéjét. A B befektető 500$ értékben vásárol Call opciót, melynek kötési árfolyama 50$ (az opció prémium 5$, így ez 100 részvény vételére jogosít) és a maradék 4500$t egy relatíve kockázatmentes befektetésbe, kincstárjegybe fekteti. (A példában a vásárolt Call opció lejárata hat hónap, illetve a kincstárjegy éves hozama 3.25%, tehát hat hónap után 73$-t termel). A C befektető az összes tőkéjét, mind az 5000$-t Call opcióba fekteti (10 kontrakt 50$ kötési árfolyamú Call opció, melynek prémiuma 5$). Az alábbi táblázatban azt vizsgáljuk, hogy hat hónap múlva milyen nyereségek és veszteségek képződhetnek a részvényárfolyam változásának hatására.

A táblázatból is kitűnik, hogy a tőkeáttétel jellegű pozíciók igen nagy profitot, de veszteséget is generálhatnak. A C befektető – akinek a legnagyobb volt a tőkeáttétele – érte el a legnagyobb hozamot, mikor az XYZ részvény árfolyama 62$, de már akkor is veszteséges volt a pozíciója, ha lejáratkor 54$-on állapodna meg az árfolyam (az opció időértéke elfogyott). Ha az árfolyam nem változott volna, akkor is a teljes befektetett vagyon elveszik, az opció értéktelenül lejár.

2. Minél magasabb OTM szinten van az opció, valamint minél közelebb van a lejárathoz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy elvész a befektetett tőke, növekszik a kockázat. Minél inkább OTM egy opció annál kevesebb a valószínűsége, hogy ITM opcióvá válik. Ahogy közeledik a lejárat, csökken azon napok száma mely időt adna az opciónak ITM szintre kinőnie magát, így a kockázat tovább növekszik.

3. Az európai típusú opciók esetében nem lehetséges a lejárat előtt érvényesíteni jogunkat. Az egyetlen módja, hogy profitot realizáljunk ezen opciókból (mielőtt automatikusa végrehajtódnának), hogy eladjuk őket.

4. Bizonyos opciók lehívási rendelkezései kockázattal járhatnak. Ilyen lehet ha a brókerház időközben megváltoztatja a lehívás költségét, valamint ha az automatikus lehívásnál például nincs elegendő mennyiségű pénz a számlán egy call opció esetében. Ekkor értéktelenül lejár az opció.

5. A bíróságok és a különböző szabályozó testületek (pl. Options Clearing Corporation, OCC) olyan végrehajtási korlátozásokat vezethetnek be, melyek megakadályozhatják a profit realizálását.

Az opció kereskedés kockázatai az opció eladójára nézve

1. A kiírt opciók a lejárati idő előtt bármikor végrehatásra kerülhetnek. Az amerikai típusú opciók a lejárati idő előtt bármikor lehívhatók, de a valóságban csak a lejárathoz közeli ITM opciókat érvényesítik. Érvényesítés után Call opció esetében részvényt kell szállítani, míg Put opció esetében részvényt kell vásárolni.

2. A Covered Call kereskedők lemondanak a további haszonszerzés jogáról abban a pillanatban mihelyst a részvény ára a kiírt call opció kötési árfolyam fölé emelkedik. Azonban kockázatot vállalnak, ha a mögöttes termék árfolyama csökken. Lássunk erre egy példát: Az XYZ részvény árfolyama 50$, a befektető az XYZ részvényre kiír egy 50$ kötési árfolyam Call opciót, melynek prémiuma 4$. Ahogy a lejárat közeledik, a részvény árfolyama 58$-ra emelkedik és azon végre is hajtják. A teljes nyeresége – a kapott osztalékon felül – az 50$ kötési árfolyamú Call opció prémiuma, míg ha nem írt volna ki opciót, akkor a részvényárfolyam 8$-os emelkedéséből húzott volna hasznot. Másrészről ha a mögöttes termék árfolyama zuhan és a kötési árfolyam alá esik, a Call opciót nem feltétlenül fogják lehívni és az opció árával fedezett árfolyamszint alatt már veszteséget termel.

3. A fedezetlen (csupasz) Call opciók írói korlátlan veszteséget vállalnak, ha a mögöttes termék árfolyama a kötési árfolyam fölé emelkedik. Ha a fedezetlen Call opciót lehívják, akkor az opció kiírója köteles megvenni a részvényt, majd a szerződés szerinti kötési árfolyamon leszállítani azt. Így a hírtelen árfolyamrally hatalmas veszteségeket produkálhat a Naked Call opció kiírójának.

4. A fedezetlen (csupasz) Put opciók írói korlátlan veszteséget vállalnak, ha a mögöttes termék árfolyama a kötési árfolyam alá zuhan. Ha a fedezetlen Put opciót lehívják, akkor az opció kiírója köteles megvenni a részvényt a szerződés szerinti kötési árfolyamon, amit már csak a jóval alacsonyabb piaci áron tud értékesíteni. Így a hírtelen árfolyamzuhanás hatalmas veszteségeket produkálhat a Naked Put opció kiírójának.

5. A csupasz opciós pozíciók kiírója fedezetkockázatot vállal, ha pozíciója jelentős veszteségbe kerül. Az ilyen kockázatoknak a brókerek biztosítanak likviditást.

6. A Call opciók kiírói több pénzt veszíthetnek egy ugyanolyan árfolyam emelkedésen, mintha shortoltuk volna a részvényt. Ha egy befektető elad 100 XYZ részvényt összesen 5000$ értékben, akkor a részvény árfolyam 12$-os emelkedése esetén (50$-ról 62$-ra emelkedik az árfolyam) a vesztesége 1200$ lesz. Ha a befektető kiírna 10 kontrakt 50$ kötési árfolyamú fedezetlen Call opciót, akkor ezen árfolyam-emelkedésből származó vesztesége már 7000$ lenne.

7. A csupasz Call opciók kiírója köteles leszállítani a részvényeket a kötési árfolyamon, ha a call opciót lehívták.

8. Az opciókat végrehajthatják piaczárás után is.

9. A részvényopciók írói még akkor is kötelezettséget vállalnak, ha a piac nem elérhető, vagy képtelenek végrehajtani egy záró tranzakciót.

10. A mögöttes termék ára olyan hírtelen is felemelkedhet / csökkenhet, hogy automatikusan is végrehajthatják az opciókat.

Egyéb kockázati tényezők

1. Néhány opciós stratégia komplexitása önmagában is jelentős kockázatot hordoz. Ez jellemző az opciók vételére és eladására épülő összetett portfóliókra. A Straddle opciók kiíróit potenciálisan korlátlan veszteség jellemzi.

2. Az opciós piacok és az opciós szerződések maguk is folyamatosan változnak. A feltételek és érvényességek nem állandóak.

3. Az opciós piacnak joga van ahhoz, hogy felfüggessze bármely opció kereskedését, így megakadályozhatja a profit realizálását.

4. Kockázati tényezőként szerepel a végrehajtandó opciók hibás lekérése is.

5. Ha egy opciós brókerház csődöt mond, a befektetők károsulhatnak.

6. Nemzetközi opciók speciális kockázatot jelentenek az időeltolódás miatt.

7. Az opciók implied volatilitásának változása a részvényárak várt irányba való elmozdulása esetén is veszteséget produkálhatnak.

Az opciók mikro kockázati tényezői

Ahogy fentebb láttuk, a The Characteristics and Risk of Standardized Options című dokumentumban tisztán és érthetően megfogalmazták, hogy a vásárlók és az eladók milyen kockázatnak vannak kitéve. Alább mikro szinten vizsgáljuk az opciók kockázatait.

1. A fedezetlen opciós pozíciók korlátlan veszteséggel bírnak.

2. Az opciók értéktelenül lejárhatnak. Így az összes befektetett pénz elveszik. Ez jellemző a kiírt opciók 90%-ára.

3. Az opció tőkeáttételes jellege legalább annyira dolgozhat ellened, mint ahogy neked.

4. A kötelezettségvállalás magasan kockázatos lehet.

5. A specifikus opciós szerződések feltételeit, körülményeit és politikáját az opciós piac vagy az opciós brókerház – bizonyos törvényi keretek között – bármikor megváltoztathatja. A fenti tényezők mind hatalmas kockázatot jelentenek a befektetett tőkére nézve, ezért elengedhetetlen, hogy teljesen tisztában legyünk ezen instrumentumok ismeretével, így csökkentve a kockázatot.

Az opciók makro kockázati tényezői

Három makro kockázati tényező jellemző a részvénypiacon, ami nem feltétlenül az opciókereskedésre jellemző. Ezek az elsődleges kockázat (piaci kockázat), másodlagos kockázat (szektor kockázat) és egyedi kockázat (részvény kockázat). Az opciók kockázata a mögöttes termék kockázati tényezőjétől is függ, hisz azok származtatott termékei. Épp ezért fontos, hogy tisztában legyünk ezen fogalmakkal.

Elsődleges kockázat (piaci kockázat)

Elsődleges vagy piaci kockázatot akkor vállalunk, ha nem az elvárt irányban mozdul el a piac. Ha az egész portfóliót tekintve long Call opciót birtoklunk, akkor az elsődleges kockázat az, ha a piac zuhan és általa a Call opció OTM szintre kerül. Minél több részvénybe fektettük a pénzünket, vagyis diverzifikáltuk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a portfolió a piaccal együtt mozdul el. Példaként tekintsük a DOW indexet, ami több mint 30 részvényből tevődik össze. Ha mind a harminc részvénybe fektetünk volna, akkor pontosan a Dow index mozgását kapnánk. Ez egy jelentős opciós kockázat, ha az egész portfólióra nézve long Call pozícióban vagyunk.

Másodlagos kockázat (szektor kockázat)

Másodlagos vagy szektor kockázatot akkor vállalunk, ha nem az elvárt irányba mozdul el a szektor. Előfordulhat, hogy bizonyos szektorok részvényei fundamentális okok miatt nem feltétlenül követik le a teljes piac mozgását, ami a szektorban szereplő összes részvény zuhanását is okozhatja. Ez az opció kereskedőjére nézve egy jelentős kockázat, ha bullish stratégiát alkalmazott pár részvényre ugyanazon szektorból választva őket.

Egyedi kockázat (részvény kockázat)

Egyedi vagy részvény kockázat akkor vállalunk, ha tőkénket kizárólag egy cég részvényébe fektetjük, hisz bármely – a céget érintő – negatívan befolyásolhatja az árfolyam mozgását. A kizárólag csak az XYZ cég részvényeibe fektetünk be, akkor felvállaljuk a cég teljes kockázatát, hogy akár csődbe is mehet. Az egyedi kockázat akkor jellemző az opciókereskedésre, ha az összes tőkét olyan opciókba fektetjük be, melynek mögöttes terméke egyetlen egy részvény.

Ahogy a fentiekből kiderül, nincs lehetőség az összes kockázat kiküszöbölésére. Ha az elsődleges kockázatot kiküszöböljük azzal, hogy csak néhány részvényt veszünk, akkor növeljük a másodlagos és az egyedi kockázatot. Ha kiküszöböljük az egyedi kockázatot azáltal, hogy egyazon szektorban lévő papírokra vásárolunk opciókat, akkor növeljük a másodlagos kockázatot.

Az iránykockázat

Talán az iránykockázat (más néven delta kockázat) az, amely legjobban kihat az opciókereskedésre. Nem számít, mely opciós stratégiát alkalmazzuk, a mögöttes terméknek a választott stratégiának megfelelően kell viselkednie, hogy profitot termeljen. Ha például egy Bull Call Spread stratégiát alkalmazunk az XYZ cég részvényén, az árfolyamnak emelkednie kell mielőtt profitábilis lenne a stratégia. Ha az előrejelzésünk rossz, pénzt veszíthetünk. Az iránykockázat kiküszöbölhető Delta neutrális stratégiát alkalmazva.

Más egyéb kockázatok

A Delta kockázaton kívül más egyéb kockázat is jellemzi az opciókereskedést. Ilyenek a gamma kockázat, rho kockázat, vega kockázat, vagy a theta kockázat. Ezen kockázatok adott csoportjai különbözeti ügyletekkel kiküszöbölhetők.

Az opciókereskedés kockázatainak tanulsága

Az opciókereskedés kockázatos és akár az egész befektetett tőkénket elveszíthetjük. Azonban az opciókereskedési biztonságossá is tehető, ha időben felismerjük és helyesen tudjuk kiküszöbölni a magasabb kockázati tényezőket. Válasszuk úgy meg az alkalmazott opciós stratégiát, hogy több irányból is profitábilis legyen, valamint kezeljük okosan a tőkeáttét jellegét. Egy opciókereskedőnek mindig észben kell tartania, hogy milyen kockázatot vállal. Mindazonáltal az opciókereskedés nem feltétlenül kockázatosabb a részvénykereskedelemnél.

A részvénykereskedés kockázatosabb lehet, mint az opciókereskedés

Az opciókereskedés kockázatos, de több szempontból biztonságosabb lehet, mint a részvénykereskedés. Mint ahogy megismertük, a kockázat kifejezés a részvénypiacon a befektetett tőke elvesztésének valószínűségét jelenti. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mely részvénykereskedések eredményeznek magasabb kockázatot (nagyobb valószínűséget, hogy elveszítsük pénzünket), mint az opciókereskedés.

Részvény és tőkeáttételes opció

Felvetődik a kérdés, hogy az opciók tőkeáttét jellege miatt nem kellene-e kockázatosabbnak lenniük, mint a részvénykereskedésnek? A válasz igen, ha rosszul bánunk a tőkeáttétellel és a válasz nem, ha helyesen használjuk a tőkeáttételt. Emlékezzünk, hogy a részvényopciók megengedik az opciókereskedőnek, hogy befektessen és profitáljon a részvény árfolyamának változásából a részvény árának töredékéért. Ez azt jelenti, hogy az opciókereskedésben a tőkédnek sokkal kevesebb hányadát kockáztatod ugyanazzal a mögöttes termékkel, így drámaian csökkentve a kockázatot. Ilyen pozíció lehet a long Call és a short Put együttes alkalmazása, melyet szintetikus részvénynek is neveznek.

Példa: Az Apple észvényt 43.57$-on kereskedik és a Januári lejáratú, 43$ kötési árfolyamú Call opció prémiuma 1.63$. Vehetünk 100 darab Apple részvényt 4357$-ért vagy vehetünk 163$-ért januári 43$ kötési árfolyamú Call opciót. Ekkor már profitálhatunk az Apple részvény emelkedésekor. A legtöbb, amit veszíthetünk, ha részvénybirtokosok vagyunk az 4357$, míg ha csak az opciót birtokoljuk, akkor csak 163$-t. A legtöbben ott követik el a hibát, hogy az összes tőkéjükből, mind a 4357$-ból Call opciókat vásárolnak. Ez igen gyakori hiba.

Részvények short eladása

Az egyetlen lehetősége egy részvénykereskedőnek, hogy profitáljon a részvényárfolyam zuhanásából, ha shortolja azt. A shortolás azt jelenti, hogy eladunk valamit, ami nem volt a birtokunkban. Ha a részvény árfolyama robbanásszerűen emelkedik, akkor elveszíthetjük az összes pénzünket, sőt még fedezeti problémáink is keletkezhetnek. Az opciókereskedésnél egyszerű Put opciók vételével ugyanazon instrumentum csökkenéséből tudunk hasznot húzni, melyben veszteségünket a Put opció prémiuma korlátozza.

Példa: Az Apple részvényét 43.54$-on kereskedik és a Januári lejáratú, 43$ kötési árfolyamú Put opció prémiuma 0.70$. A részvénykereskedő shortol 100 darab Apple részvényt, míg az opciókereskedő vesz 1 kontrakt januári 43$ kötési árfolyamú Put opciót összesen 70$-ért. Ha az Apple árfolyama 50$-ra emelkedik, a részvénykereskedő 646$-t veszített, míg az opciókereskedő mindössze 70$-t.

A részvények csak egy irányban termelnek profitot

A részvénykereskedésnél profitot termelhetünk, ha a részvény ára emelkedik vagy csökken (long vétel vagy short eladás esetében), de sose lehet egyszerre mindkét irányt kihasználva profithoz jutni. Az opciókereskedésnél vannak olyan opciós stratégiák, melyek profitot termelnek bármerre is mozduljon el a mögöttes termék árfolyama, de profitálhatunk akkor is, ha épp stagnál, oldalazik az árfolyam. Minél több irányba tudunk profitot termelni, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nyereségesek legyünk, tehát annál kisebb a kockázatunk. A legnépszerűbb opciós stratégia, mely a részvény árának bármely irányába való elmozdulás esetén profitot termelhet a Long Straddle.

A részvénykereskedésben nincs Hedge

A hedging egy eljárás, mellyel a magas kockázatú tényezők kiküszöbölhetők egy másik alacsonyabb kockázatú tényezőért cserében. A részvénykereskedésnél az egyetlen lehetőség erre az, hogy pénzünket diverzifikáljuk, egyszerre több részvénybe fektetünk be. Az opciókereskedésnél nemcsak a diverzifikációt alkalmazhatjuk a portfóliónkon, hanem más opciókkal, akár részvényekkel is kiküszöbölhetünk több kockázati tényezőt.

A részvény- és opciókereskedés kockázatainak tanúsága

Az opciók bonyolultabb termékek, mint a részvények. Az opciókereskedésben több biztonsági lehetőség van beépítve, és kizárólag a tőkeáttétel helytelen használata az, mely kockázatosabbá teheti a részvénykereskedésnél.  Az opciókereskedés igen kockázatos lehet, ha nem vesszük figyelembe ezen szabályokat. Ha a fenti javaslatokat betartjuk és a tőkeáttételt megfelelően alkalmazva használjuk, akkor az opciókereskedés sokkal biztonságosabb is lehet, mint a részvénykereskedés.