A kötvények megkülönböztetése szempontjából nem csak a pénznem játszik szerepet, hanem a kibocsátási piac és a kibocsátó székhelye is.
Ezen kívül külföldön is kerülnek kibocsátásra kötvények. Ezeket összefoglalóan „nemzetközi kötvények”-nek nevezzük.
A klasszikus külföldi kötvény egy bizonyos kibocsátó ország tőkepiacán kerül kibocsátásra, ennek az országnak a pénznemére szól.
A kötvények szempontjából a legfontosabb az országok hitelképessége. Egy ország hitelképessége nagyban függ a gazdasági fundamentumoktól.
Fejlett országok
Ide sorolhatók a fejlett gazdasággal és fejlett jogrenddel rendelkező nyugat-európai országok. Ezekben az országokban a legnagyobb az egy főre eső GDP és a legnagyobb a humán tőke értéke. Ezeknek az országoknak kialakult és jól szabályozott tőkepiaca van.
Az angolszász világban a tőkepiac jól működik. Így a befektetni vágyók a megtakarításaikat közvetlenül adhatják kölcsön a cégeknek. Az európai piacon és így a magyar piacon is a bankok közvetítése a domináns, ahol a megtakarítók a pénzüket a bankban helyezik el és a cégek is a bankokhoz fordulnak finanszírozásért.
Magyarországon a kötvénypiac még gyerekcipőben jár. A bankok által kibocsátott kötvényeken túl a MOL, az E-STAR, a Business Telekom található meg a kínálatban. Magyarországon a rövid lejáratú állampapírt nevezik kincstárjegynek, melyek lejárata 3-12 hónap között változó lehet.
Az USA kötvénypiaca a legrégebbi és ezáltal a legfejlettebb a világon. Az Amerikai Egyesült Államok olyan stabil kötvénypiaccal rendelkezik, hogy a kötvények átlagos kifutási ideje 13-14 év, de léteznek 30-50 éves lejárattal rendelkezők is.
Anglia is igen fejlett vállalati kötvénypiaccal rendelkezik, de a finanszírozásban nagyobb szerepet kapnak a banki hitelezések.
A német vállalati kötvények fejlődésére nagy hatással voltak a két világháború között eltelt időszak történelmi és politikai eseményei. Az euró bevezetését követően egyre több vállalat próbált a tőkepiacon keresztül forrást bevonni.
Kevésbé fejlett, fejlődő vagy feltörekvő országok
A legnagyobb gazdaságok ebben a csoportban az úgynevezett BRIC országok. Ide tartoznak a kelet-európai országok, Afrika legfejlettebb államai, a latin-amerikai államok, a közel-keleti államok zöme.
Ide tartoznak továbbá a MINT országok, mely Mexikót, Indonéziát, Nigériát, Törökországot takarja. Szintén ebbe a kategóriába tartoznak a Next Eleven országai is: Banglades, Egyiptom, Indonézia, Irán, Mexikó, Nigéria, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Törökország, és Vietnam, stb.
Egy befektető számára visszatetsző lehet a fejletlen bankrendszer és pénzügyi piacok. A cégek sokkal nehezebben jutnak tőkéhez, ezért nem képesek annyira fejlődni, vagy akár tönkre is mehetnek. Ide tartozik a bankok esetleges csődje is, mint kockázat.
Piacuk általában kisebb és a kevesebb szereplő miatt a piacok likviditása nem megfelelő, főleg egy esetleges pánikhelyzetben. De nem elhanyagolható a politikai kockázat sem, gyakoribbak a puccsok és jogi változások.