A mindenkori kötvényfeltételekben kerül rögzítésre az a kamat, amelyet a kibocsátó fizet a befektetőnek a befektetett tőke (az értékpapír névértéke) után. Ez alatt a leggyakoribb esetben a „klasszikus” fix kamat vagy a piaci feltételek szerint változó kamatot értjük.

Fix kamatozású kötvények

A fix kamatozású kötvények a teljes futamidő alatt azonos mértékű fix kamatozással rendelkeznek (névleges kamat). A kamatfizetés többnyire évente, más országokban (pl. az USA-ban) túlnyomórészt félévente, utólag történik.

Változó kamatozású kötvények

A floating rate notes (lebegő kamatozású kötvények, röviden: „floater") nem fix, hanem változó kamatjövedelmet biztosítanak. A kötvény kibocsátója mindig az egyes kamatperiódusok után, azaz például három, hat vagy tizenkét hónap leteltével fizet kamatot, és ugyanakkor közzéteszi az új periódusra vonatkozó kamatlábat is, amely egy referenciakamathoz, legtöbbször olyan pénzpiaci kamatlábakhoz igazodik, mint az EURIBOR (= European Interbank Offered Rate) vagy LIBOR (= London Interbank Offered Rate).

Az EURIBOR és a LIBOR olyan pénzpiaci a kamatlábak, amelyeken bizonyos bankok készek az Európai Monetáris Unióban és Londonban más bankokhoz rövid lejáratra pénzt kihelyezni. Ezek a kamatlábak azt mutatják meg, hogy a bankok igény esetén milyen kamatra helyeznének ki pénzt rövid lejáratra. A kamatozás tekintetében a floating rate kötvényekbe történő befektetés hasonlít a pénzpiaci befektetésekhez, mivel a kamatlábat a határidős, illetve a lekötött betéthez hasonlóan rendszeres időközönként rögzítik.