A befektetések értéke nagymértékben függ a hozamtól és a kockázattól. Feltéve, hogy a befektetők racionálisan gondolkodnak, és magasabb hozamot remélnek a magasabb kockázatért cserébe. Nagyobb kockázatú befektetésnek nagyobb hozamot kell termelni. Ezt a hozamot hívjuk kockázati prémiumnak.

A modern portfólió-elmélet szerint a befektetőknek meg kell osztaniuk a befektetésre szánt pénzüket, hogy ezzel csökkentsék a kockázatot. Ezt hívjuk diverzifikációnak. Minél kisebb két részvény együttmozgása, annál kisebb lesz a portfóliónk kockázata is. Az értékpapírpiacon a diverzifikáció lehet földrajzi – különböző országok papírjai között – vagy ágazati, illetve lehet az exportorientált vagy inkább a hazai piactól függő társaságok papírjai között diverzifikálni a portfóliót. Az elméletileg tökéletesen diverzifikált portfólió kockázata megegyezik az adott piac országkockázatával. Tehát a kockázatos részvények megfelelő összeválogatásának a célja, hogy a portfóliónk kockázata kisebb legyen, mint az egyedi kockázatok nagysága.

Normális emberi reakció az, ha igyekszünk elkerülni a veszteséget. Ennek azonban gyakran az az ára, hogy elzárjuk magunkat a lehetséges nyereségtől. Azonban szeretnénk valamilyen eredményt is produkálni, és ez a kettő nagyon leszűkíti lehetőségünket, hiszen arra törekszünk, hogy minél nagyobb biztonság mellett, minél nagyobb hozamot érjünk el. Ez a veszteség- vagy kockázatkerülés egyben arról is szól, hogy a rövidtávú gondolkodási horizont miatt kerüljük a hosszútávon jó hozamot biztosító befektetéseket, ha azok rövidtávon ingadozó hozammal rendelkeznek. Tehát azt kell mondjuk, hogy a piacot a nyereségvágy és a veszteségelkerülés sajátos kombinációja mozgatja.