Az Elliott hullámelmélet egy technikai elemzési metódus, mely a piaci trendeket hullámokra osztja fel és az árfolyamváltozások dinamikáját vizsgálja. Az elmélet szerint e mozgások megismerésével a jövőbeni mozgások iránya megjósolható. Az Elliott hullámelméletet az 1930-as években Ralph Nelson Elliott fejlesztette ki és publikálta.
Az elmélet alapfelvetése, hogy a piaci árfolyamok ismétlődő hullámokat alkotnak, melyek egymást követik. Elliott hullámelmélete szerint egy nagyobb hullám 5 kisebb lökéshullámból (az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es és 5-ös hullámokból) és 3 nagyobb korrekciós hullámból (az a-, b- és c hullámokból) áll. Ezen hullámok szerkezete alapján képesek lehetünk megjósolni a jövőbeni piaci trendeket és felhasználhatjuk azokat befektetési döntéseink előkészítéséhez.
Az Elliott hullámelmélet nem az összes piaci mozgás előrejelzésére szolgál, de sok kereskedő szerint hasznos lehet a trendek és az árak folyamatos figyelése és elemzése szempontjából. Leginkább a nagyobb időtávokban használható.
Az Elliott hullámelméletnek számos iskolája létezik, így eltérően értelmezhetik azokat a befektetők.
Az elemzők az Elliott hullámelmélete mellett előszeretettel használják a Fibonacci idősorokat is, melyet a piaci árak időbeni mozgásának meghatározására használnak. A Fibonacci elmélet szerint az árfolyamok időbeni mozgása a Fibonacci számokra épülő ciklusokban mozog, mely alkalmas a piaci trendek és korrekciók időbeli prognosztizálásra.
Az Elliott hullámelmélet és a Fibonacci idősorok együttes alkalmazása igen népszerű, bár egyben összetett eszközei a kereskedőknek.