A részvényopciók olyan pénzügyi szerződések a vevő és az eladó között, amelyek a vevőt feljogosítják, hogy egy adott részvényt, egy adott dátumig (lejárati időpont), illetve előre meghatározott árfolyamon (kötési ár) megvásároljon vagy eladjon. Az opciókat egyfajta származékos terméknek tekintik, mivel értéküket a mögöttes termékből (alaptermék) származtatják.
A részvényopciók története az 1600-as évekig nyúlik vissza Amszterdamban, ahol befektetési formaként használták őket. A részvényopciók azonban csak az 1970-es évek elején váltak széles körben elérhetővé és kezdtek el kereskedni velük a tőzsdéken.
A részvényopciókra a mindennapi életből példaként említhetjük azokat a munkavállalókat, akik a munkáltatójuktól részvényopciókat kapnak a javadalmazás egyik formájaként. Egy munkavállaló például opciót kaphat arra, hogy meghatározott számú részvényt vásároljon a vállalat részvényeiből egy meghatározott árfolyamon. Így ha a részvények árfolyama a kötési ár fölé emelkedik, a munkavállaló lehívhatja az opciót, és nyereségre tehet szert. Egy másik példa lehet egy befektető, aki részvényopciókat használ részvényportfóliójának esetleges veszteségei elleni fedezetként. Az eladási opció megvásárlásával a befektető rögzítheti részvényeinek eladási árát, csökkentve ezzel a potenciális veszteségét a piaci visszaesések esetén.
Az opciókat, komplexitásuk révén számos piaci szituációban a szolgálatodba állíthatod. Alkalmazásuk nagyfokú figyelmet és egy újfajta szemléletet is igényel részedről. Mindenképp megéri megismerned a kereskedésnek ezt a területet is, hogy teljes és átfogó képet szerezhess a piaci mechanizmusokról.
Az opciós termékekkel való kereskedelem tulajdonképpen a kockázat és valószínűség egy különös összjátéka. A tananyagban egy egyszerű játékos példán keresztül mutatjuk be ezt a kettőséget.