Leírás és módszer

A Bollinger Bands, azaz a Bollinger szalagok egyike a legismertebb és valóban klasszikus eszközöknek a technikai elemzés eszköztárában. Sajátosságai miatt képes arra, hogy hasonló indikátorokkal szemben hathatós segítséget nyújtson az árfolyam irányára nézve. A John Bollinger által kifejlesztett mutató lehetővé teszi a felhasználó számára egy adott instrumentum volatilitásának és a relatív árszínvonal összehasonlítását egy adott időszak viszonylatában. Az indikátor három görbéből áll össze, melyek sávokat alkotnak és közrefogják az árfolyamgrafikont:

• A középső szalag az alap, ami egy egyszerű mozgóátlag (általában 20 napos SMA).
• A felső szalag: az SMA értékéhez hozzáadjuk a szórás kétszeresét.
• Az alsó szalag: az SMA értékéből kivonjuk a szórás kétszeresét.

Értelemszerűen az árak szórásának növekedésével a sáv, amit a Bollinger Bands ad kiszélesedik, míg csökkenésével összeszűkül. Az is könnyen belátható, hogy miután ugyanazzal az értékkel növeljük a felső vonal esetén, és csökkentjük az alsó vonal esetén a középső értéket, a sáv alja és teteje ugyanolyan messze lesz a középső vonaltól. Az árfolyam azonban az esetek többségében nem lesz azonos a középső értékkel. Így a két tényező, amely befolyásolja a BB által közvetített képet: a sáv szélessége, és az árfolyam azon belüli (vagy szélsőséges esetben kívüli) helyzete. A szórás (Standard deviation) a mérést jellemző statisztikai egység, mely jó becslést ad az ár volatilitására. A szórást alkalmazva tehát a szalagok gyorsan reagálnak az árfolyamváltozásokra és megmutatják a magas és alacsony volatilitású periódusokat. Hirtelen árfolyamváltozás, és az ezzel járó volatilitás változás hatására a szalagok kitágulnak. Tehát a szórást használva a sávszélesedéssel vagy szűküléssel azonnal reagál a volatilitás emelkedésére és csökkenésére.

Számítása a következőképpen történik:

[latex]MiddleBand_{j}=SMA(ZaroAr,j-n)[/latex]

[latex]UpperBand_{j}=MiddleBand_{j}+k\times StdDev(ZaroAr_{j})[/latex]

[latex]LowerBand_{j}=MiddleBand_{j}+k\times StdDev(ZaroAr_{j})[/latex]

[latex]StdDev(ZaroAr_{j})=\sqrt{\frac{\sum_{i=j-n}^{j}(Zaroar_{j}-MiddleBand_{j})^{2}}{n}}[/latex]

• Mozgóátlag meghatározása. Az egyszerű mozgóátlag számítási módszerét használva, meghatározott n periódusra kiszámítjuk a záróár mozgóátlagát. Általában 20 napos periódussal számolunk.
• A mozgóátlag szórásának számítása. A szórást, az átlagtól való átlagos eltérést úgy határozzuk meg, hogy az utolsó 20 nap záró árait egyenként kivonjuk a 20 napos átlagból, majd a különbségeket négyzetre emeljük. Az így kapott eredmények összegét elosztjuk 20-al, és a hányados négyzetgyöke adja a szórást.

A záróár a leggyakrabban használt paraméter a Bollinger szalagok számításánál. Más variációk, mint például a tipikus ár, vagy a súlyozott ár szintén használatosak a számításnál:

[latex]TipikusAr=\frac{MaxAr+MinAr+ZaroAr}{3}[/latex]

[latex]SulyozottAr=\frac{MaxAr+MinAr+ZaroAr+ZaroAr}{4}[/latex]

A tipikus ár használata esetén a formula a következőképpen alakul:

[latex]MiddleBand=SMA(TipikusAr)[/latex]

[latex]UpperBand=MiddleBand+k\times StdDev(TipikusAr)[/latex]

[latex]LowerBand=MiddleBand+k\times StdDev(TipikusAr)[/latex]

A Bollinger indikátor 20 napos mozgóátlaggal számol, melyeket a szórás kétszeresével eltolva kapjuk meg a csatorna oldalait. A mozgóátlag hosszát és a szórást mindig az adott részvénynek megfelelően kell beállítani a jobb használhatóság érdekében. Hosszú távú időszak vizsgálatához 50 napos átlaggal számolunk és az eltoláshoz a szórás háromszorosát használjuk.

Kereskedési jelzések

• Dupla mélypont (long jelzés). A Dupla mélypont akkor formálódik, mikor az árak az alsó szalag alá nyúlnak, majd később a szalag fölé emelkednek, hogy ezután ismét egy mélypontot képezzenek. Mindkét mélypont lehet magasabb vagy alacsonyabb a másiknál. Fontos tényező, hogy a második mélypont az alsó szalag felett maradjon. A long jelzés akkor van konfirmálva, ha az árfolyam a középső szalag fölé emelkedett.
• Dupla Csúcs (short jelzés). Dupla csúcs jelzést kapunk, ha az árfolyam a felső szalag fölé emelkedik, de a következő csúcs már nem érinti a felső szalagot. A short jelzés akkor van konfirmálva, ha az árfolyam a középső szalag alá süllyed.
• Csatornaszűkülés. A Bollinger szalagok legfontosabb jelzése. A szűkülés jelzi, hogy lecsökkent a volatilitás. A szélső Bollinger szalagok megközelítik a középső mozgóátlagot. A szűkülés után mindig jelentős elmozdulás várható abba az irányba, amerre a csatornából megindul. Azonban az irány meghatározásához más indikátor használata is ajánlott.
• Jelzi a túlvett és túladott piacot. Túlvett vagy túladott piacról akkor van szó, ha az árak túlságosan magasra szöknek, vagy nagyon leesnek és ezért elképzelhető a visszatérésük. Az alsó szalaghoz közel kerülő árfolyam túladott piacot, a felső szalaghoz közel kerülő árfolyam pedig túlvett piacot jelez. A túlvett és túladott jelzés trend nélküli piac esetén a legmegbízhatóbb.
• Vételi és eladási jelzést ad. Ha a Bollinger szalag valamelyik oszcillátorral (pl.: RSI) együtt van megjelenítve, akkor a Bollinger szalag túlvett/túladott jelzése egyidejűleg az oszcillátor divergencia jelzésével vételi és eladási lehetőséget jelez.
• Figyelmeztet a közelgő árfolyam-változásra. A sáv közvetlenül egy éles árfolyam elmozdulás előtt gyakran összeszűkül, melynek oka volatilitás változásában keresendő.
• Kijelöli a lehetséges csúcsokat és mélypontokat. Ha az árfolyam egymásután kétszer áttöri a sáv felső szalagját, akkor ez az árfolyam potenciális csúcspontja lesz. Ha az árfolyam az alsó szalagot töri át kétszer egymás után, akkor az árfolyam a potenciális mélypontját jelöli ki.

Használata

A Bollinger szalagok az alábbi időparamétereket használja:

• rövidtávon 10 napos SMA ajánlott,
• középtávon 20 napos SMA ajánlott,
• hosszútávon 20 napos SMA ajánlott.

A Bollinger Szalagok segítségével azonosítani tudjuk a magas és alacsony volatilitású periódusokat, valamint az extrém magas vagy alacsony árfolyamszinteket. Vételi és eladási jelek generálását segítik, de az elmozdulás irányát nem adják meg. A szalagokat más indikátorokkal együtt érdemes használni.

Például, az RSI indikátorral együtt használva:

• Ha az ár a felső szalag fölé emelkedik, de az RSI nincs extrém tartományba (70 pont felett), akkor az emelkedő trend nagy valószínűséggel folytatódni fog.
• Ha az ár az alsó szalag alá süllyed, de az RSI nincs extrém tartományba (30 pont alatt), akkor a csökkenő trend nagy valószínűséggel folytatódni fog.
• Ha az ár az alsó vagy felső szalagokon kívül kerül extrém RSI mellett, akkor trendforduló következhet.

Néhány általános alapelv:

• Ha az ár az egyik szalagot érinti, előbb utóbb érinti a másik szalagot is.
• Erős trendet jelent, ha az ár rátapad az egyik szalagra.
• Éles árfolyammozgás várható, ha szűkül a csatorna.
• Trendfordulót jelenhet, ha előbb a szalagokon kívül alakul ki egy árfolyamcsúcs, majd ezután a szalagokon belül képződik.
• Ha az árfolyam görbéje elhagyja a szalagot, akkor a trend folytatása várható.

Használata tág csatorna esetén:

• Ha az ár az egyik szalagot megérinti, előbb utóbb megérinti a másikat is.
• Ha egy ármozgás valamelyik szélső szalagtól elkezdődik, az általában a szemközti szalagig tart.
• Ha az ár kilép a sávból, akkor egyrészt a trend folytatódására számíthatunk, másrészt az ár visszatér a sávba és vagy korrigál, vagy bevárja a csatornát.

A legfontosabb kérdés az indikátor használata előtt az, hogy milyen időtávú mozgóátlagot és szórás-szorzót használjunk. Ez sok próbálkozást, tesztelést, és későbbi kiigazítást kíván piaconként és instrumentumonként egyaránt. Amennyiben a Bollinger Bands használata csak kis részét képezi a befektető vagy spekuláns repertoárjának, elképzelhető, hogy nincs szükség tesztelésre, és az optimális paraméterek beállítása megtörténhet a jól bevált „szemmérték” segítségével. Ebben az esetben a cél az, hogy az árfolyam az időszak jelentős részében (85-95%) a szalagok által határolt sávon belül maradjon, de egy kis részben azért kilépjen onnan. Ha túl gyakran lép ki az árfolyam, akkor érdemes hosszabb távú mozgóátlagot beállítani, ha túl ritkán: értelemszerűen rövidebbet. Az indikátor használata csak számos másik technikai elemzés adta eszközzel együtt adhat jó eredményeket, önmagában való alkalmazása feleslegesen felvállalt kockázatokat hordoz magában. A leggyakrabban használt jelzés az, amikor egy viszonylag nyugodtabb kereskedési időszakban az árfolyam érinti valamelyik szalagot. Az alsó szalag esetén az elmélet szerint nagyobb valószínűséggel lehet nyereséget elérni long pozícióval, míg a felső szalag esetén nagyobb az esélye a short pozíció sikerességének. A sikeresség nagyban függhet attól, hogy mely piacokon, milyen szituációban használjuk.

Néha gyakran felbukkanó alakzatokkal összejátszva lehet jó eredményeket elérni. A dupla mélypont Bollinger által megerősített esete az, amikor az első mélypont a szalagon kívül esik, majd az utána következő (amely visszateszteli az előző low-t) már egyértelműen a szalagon belülre kerül. A bika irányba mutató alakzat megerősítése a végén az, amikor az árfolyam a második mélypontból való fordulás után a középső vonal fölé emelkedik. Hasonlóképpen néz ki a fordulat a dupla csúcs esetén. Az első csúcs kívül esik a szalagon, míg a második már a szalagon belül van, nem sikerül abból kitörnie. Itt is az jelenti a megerősítést, ha az árfolyam átlépi a mozgóátlagot, vagyis a középső vonalat, csak éppen lefelé.

A Bollinger Bands érdekes lehetőségeket teremt a japángyertyákkal való használat esetén is. Az egyik leggyakrabban idézett ilyen összjáték a szalagokon kívül esés és onnan való hirtelen fordulat. Itt leginkább a már sokszor emlegetett árnyékokat érdemes figyelni. Ha felfelé tört ki az árfolyam és felső árnyékot hagy maga mögött, pláne nagy forgalom esetén, akkor megérett az idő a korrekcióra. Ugyanez lefelé – ha kisebb hatékonysággal is, de működhet: a Bollinger szalag alsó széle alá esés, és alsó árnyék kombináció formájában. Mindezeken túl a Bollinger szalagoknak még számos más felhasználási területük van, rengeteg elmélet kering róluk, több-kevesebb gyakorlati eredménnyel. Ha nem is tudja valaki beilleszteni az eszköztárába, arra mindenképpen alkalmas, hogy más szemszögből is megvizsgálja az adott grafikont, akár más megvilágításba helyezve az ember pozícióját.

Példák

Az alábbi táblázatban egy 20 napos mozgóátlagolással követhetjük a Bollinger szalagok számítását.

A Bollinger szalagok példa számításához használt adatsor és képlet

Bollinger szalagok példa a vizsgált tartományra

Bollinger szalagok 20 napos SMA-val számolva

Bollinger szalagok példa 12 napos SMA-val számolva