A Dow Elmélet egy olyan elemzési módszer, amely a piaci trendek megfigyelésén és értelmezésén alapul. Az elmélet Charles Henry Dow nevéhez fűződik, aki elméletét XIX. század végén A Wall Street Journalban publikálva fejtette ki. A Dow Elmélet alapja, hogy a piaci trendek két formában jelentkeznek: egyik formájuk a felfele irányuló trend, a másik pedig a lefelé irányuló trend.
A Dow Elmélet szerint a piaci trendek kétféle módon lehet meghatározni: az egyik a piaci indexek (például a Dow Jones Industrial Average) alapján, a másik pedig a piaci szektorok (például értékpapírok, kötvények, áruk) alapján. Az indexek alapján történő trend meghatározás a piac egészét jellemzi, míg a szektorok alapján történő trend meghatározás a piac egyes részeinek mozgását hivatott leképezni.
A Dow Elmélet azt mondja, hogy a felfelé irányuló trend a piaci optimizmus erősödését, míg a lefelé irányuló trend a piaci pesszimizmus előretörését mutatja. Az optimista piaci hangulat jellemzően a gazdasági növekedéssel és a javuló gazdasági kilátásokkal párosul, míg a pesszimista piaci hangulatot jellemzően gazdasági visszaesés és a romló gazdasági kilátások jellemzik.
A Dow Elmélet szerint a trend meghatározása alapján már meghozhatjuk befektetési döntéseinket. Ha a piac emelkedő trendet mutat, akkor a befektetők általában részvényeket vásárolnak, míg ha a piac csökkenő tendenciában van, akkor a kereskedők inkább kötvényekbe fektetnek.
A Dow Elméletet számos tőzsdei elemző a mai napig sikeresen alkalmazza. Sokan használják a piaci trendek megismeréséhez és a jövőbeni mozgások irányának és elmozdulás mértékének meghatározásához. Fontos leszögeznünk, hogy a Dow Elmélet csak az egyik elemzési eszköz a sok közül, és nem garantálja, hogy tőzsdei befektetéseink gyarapodni is fognak.