Árfolyamok skálázása

A részvényárfolyamok skálázását mindenki ismeri. A chart „y”, vagyis függőleges tengelyének osztását jelöli. Két fő módszer létezik: Az aritmetikus skálázás, melyet a legtöbben ismerünk, de létezik még az úgynevezett logaritmikus skálázás is, mely egy kevésbé ismert ábrázolási technika.

Az aritmetikus skálázás, más néven lineáris skálázás, egyenlően osztja fel az árfolyamtengelyt, ez általában $1 osztásonként. Ez azt jelenti, hogy a grafikonon ugyanaz a távolság ugyanolyan árváltozást jelent, függetlenül az aktuális részvényártól. Az aritmetikus skálázás a legjobban olyan instrumentumokra alkalmazhatjuk, melynek ármozgás tartománya relatíve szűk. Jól kivehetőek és elemezhetőek a trendszerű mozgások.

A logaritmikus skálázás, ezzel ellentétben, exponenciálisan növelik a függőleges tengely osztásait. Ez azt jelenti, hogy a részvényárak ugyanolyan százalékos változása ugyanolyan függőleges távolságot jelent a grafikonon, függetlenül az aktuális részvényártól. A logaritmikus skálázás a legjobban olyan részvények ábrázolásához használható, melyek nagyobb árfolyammozgást mutattak a múltban. Így lehetővé válik a nagy mozgásokból adódó torzításokat enyhíteni és a chartot könnyebb egészében átlátni és elemezni.

Az aritmetikus és a logaritmikus skálázás egyaránt lehet előnyös és hátrányos is, a skálázási módszer megválasztása az elemző egyedi szemléletének, igényeinek és az elemzett részvény típusának függvénye. Fontos, hogy a megfelelő skálázási módszert használjuk a részvényárfolyamok pontos ábrázolásához és az adatok torzításának elkerüléséhez. A megfelelő skálázási módszer kiválasztása kulcsfontosságú az árfolyamok helyes megjelenítéséhez és a piaci trendek valósághű ábrázolásához. Mindig alaposan meg kell fontolnod melyik skálázási módszert érdemes használod, hogy a leginkább valós képet kapd a piac helyzetéről és a befektetési lehetőségekről.

A tananyagban azonos példa charton keresztül mutatjuk be a lineáris és logaritmikus ábrázolásmódot.